A partiumi Nagykárolyban születtem és nevelkedtem. Mindig vonzott a festészet, különösen a nagybányai festők művészete. Bogáti Sándor* festőművész oltotta belém a rajzolás és a színek szeretetét, iskolás koromban.

A műszaki egyetem elvégzését követően hosszú évekig tervezőmérnökként dolgoztam, majd más műszaki feladatokat láttam el. Örömmel vettem tudomást a Festő Klub működéséről - melynek aktív tagja lettem -  és így valóra válthattam régen dédelgetett álmomat.
A Festő Klub  jó lehetőséget és élményt nyújt számomra, mivel ott szakmai irányítás mellett színtanulmányokat is végzünk, és  jó hangulatban alkotunk.

Így mutatkozik be  Jeney Lia, akinek ecsetvonásai nyomán természetesen nem csupán Közép-Európa festői tájai elevenednek meg, néhány képrészlete azonban mintha valóban Békés Pál 1987-ben született regényét idézné. Dőljetek hát hátra és  engedjétek szabadon bátran képzeletetek jorikandrásait...

Kandinszkij-tanulmány

 Táj

Csudaszép napsütéses tavasz lévén mára stílszerűen virágcsendéleteket válogattam számotokra. A Festőklub egyik régi, kedves tagjának, Kiss Ibolyának a munkája valamennyi alkotás. Ibolya immáron egy éve jár hozzám festeni-rajzolni, mindig mosolygós lelkesedése azonban nem merül ki a klubban eltöltött idővel, otthon is bátran és sokat fest.

Az ő soraival nyújtom át most Nektek - üdítő tavaszi csokor gyanánt - az alábbi képeket:

Nyugdíjasként több szabadidőm lett és mivel mindig szerettem festeni, rajzolni, elhatároztam, hogy fejlesztem tudásomat. Lányommal, Lányi Zsófival együtt járunk a Festőklubba, ahol a csapatmunka, a jó társaság inspirál minket, szakmailag sokat fejlődünk.

Nárcisz

 Napraforgók 

Szeretettel várok minden tanítványt, barátot, ismerőst és ismeretlent a múlt hét pénteken, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megnyílt "Vendégünk Európa" című kiállításra a Csók István Galériába.

A Huszonhét ország festői által készített alkotások között  Osgyányi Sára lányom Litvániáról, Osgyányi Róza lányom Csehországról, jómagam Ausztriáról készült festményét is láthatjátok, 2011. április 3.-ig.

Véghseő Klára

A mai posztban a Festőklub egyik új tagja, Kleinheincz Magdolna mutatkozik be. A festészettel való barátkozásáról, mestereiről, sikereiről eképpen ír:

Magdolna képeit látványos módon hatja át a zene szeretete, a két művészet számára szorosan összefonódik. Ő maga így vall erről:

Hét éve festek intenzíven, de mindig is vonzódtam a művészethez. A zene szeretetében nőttem fel, ezért áll közel hozzám a muzsika világa. A zenék, hangszerek festői érzéseket, hangulatokat hoznak elő belőlem.A munka lüktető külső világából átlépek a belső szférámba, ahol festés közben nyugalmat találok.

Az alábbi színvázlatait ez alkalommal Dvořák Új világ szimfóniája ihlette. Zene...

... és kép 3 tételben

Az utóbbi hetekben sajnos mostohán bántam a blog olvasóival - mentségemül mindössze az szolgál, hogy önhibámon kívül: a tél végi betegeskedős időszak akadályozta ezúttal ilyen hosszan a szerkesztőségi háttérmunkálatokat. Mivel azonban időközben csodásan kitavaszodott, újult erővel és lendülettel igyekszem a már csaknem heggyé nőtt alkotásokat feldolgozni és átnyújtani az érdeklődőknek.

A népes gyerekhad ismét igencsak termékenynek bizonyult, valamennyien lelkesen ragadtak az elmúlt hetekben ceruzát, filcet, ecsetet, ollót - ötletekben most sem volt hiány.

Mielőtt az alkotásokat bemutatnám, akad legutóbbról még egy tartozásom. Többen firtatták a képeket nézve a gyerekek korát, most elárulom. (A felnőttekét hiába is kérné bárki, műhelytitok :)

Az iskolások közül Eszti és Léna 10 évesek, Lili  8 éves. A nagycsoportos, 6 esztendős ovis társaság három ifjú művésze pedig: Zsófi, Véda és Matteo.

És most következzenek a legújabb alkotások!

Hozzávalók:
20 dkg finomliszt
10 dkg rétesliszt
25 dkg margarin
25 dkg túró (tehén és juhtúró vegyesen, juhtúróból érdemes többet tenni)
só (mivel sós, nem kell sajnálni)
a kenéshez tojás
szóráshoz tetszés szerint reszelt sajt, kömény, esetleg szezámmag

A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, és egy éjszakát a hűtőben pihentetjük. Másnap lisztezett deszkán fél centi vastagságúra kinyújtjuk, derelyevágóval 10-15 cm hosszú, 1 cm széles csíkokra vágjuk. A csíkokat sütőpapírral letakart tepsire helyezzük, tojással megkenjük, reszelt sajttal (köménnyel vagy szezámmaggal) meghintjük. Sütőben 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük. Körülbelül 3-4 tepsit tölt meg ez az adag.

Ha a tészta kinyújtására nincs időnk a begyúrást követő nap, ne aggódjunk, a hűtőben eláll, a tapasztalat szerint egy nappal több pihenés csak használ neki, még alaposabban összeérnek az ízek.

Ezen a fotón a juhtúrós-sajtos rúd szerényen az asztal jobb alsó sarkában foglalt helyet, ám ott sem időzött sokáig. Sajnos közelebbi képet csak legközelebb tudunk róla készíteni, ez az adag ugyanis pillanatok alatt elfogyott. Most már azonban észben tartjuk: először fényképezni, utána kínálni... :)

A Festőklub "gyerekszekciójának" tagjai mindig is lenyűgöztek engem határtalan képzelőerejükkel, gyakran felnőtteket is megszégyenítő kitartásukkal és alkotóvágyukkal.  A rájuk még annyira jellemző spontaneitás, romlatlanság varázsa az, ami miatt szívesen foglalkozom kicsikkel és még kisebbekkel egyaránt (legfiatalabb tanítványom alig négy esztendős). Időnként szinte együtt lubickolunk az örömben, amit egy-egy inspiratív festmény, rajz, vagy éppen kézműves alkotás elkészülte nyújt.

Bátran és érzékkel használják a színeket valamennyien, a felnőttekre annyira jellemző, évek alatt beléjük "iskolázott" konvenciók és gátlások nélkül.

A gyerekek munkáiból adok közre most egy csokorra valót, és ígérem, mivel igen termékeny a társaság - a folytatásra sem kell majd sokáig várni...

Kezdődjék tehát a játék a színekkel!

A következő képeket Eszti készítette:

Piros a szürkén

 Piros-fehér-zöld

Szabadon

A Festőklub egyik oszlopos tagja Tárai Pintér Angyal - ő az, aki már idestova három éve, hogy egy szép napon elsőként tanítványommá "szegődött".

Angyal Zalaegerszegen járt általános iskolába, ahol már egész zsenge gyermekkorától vonzalmat érzett a képzőművészetek iránt. Bevallása szerint sokat köszönhet hajdani rajztanárának, Simon Máriának, aki elsőként szerettette meg vele a festészetet, és akitől rengeteg  - úgy tűnik, hosszú évekre lendületet adó - bíztatást, útmutatást kapott akkoriban.

Az elmúlt három év során Angyal - képei tanúsága szerint - sokat formálódott, ecsetkezelése, színhasználata kifinomultabbá, bátrabbá vált. Számomra is öröm vele dolgozni, hétről hétre nyomon követni, figyelni egyéni fejlődésének állomásait.

Azok közé tartozik, akik nem elégednek meg a Festőklubban való festegetéssel -  épp ezért otthon is szívesen fest és rajzol, kikapcsolódás gyanánt.

Végezetül hadd ajánljam most szeretettel ezt a néhány igazán figyelemre méltó, Angyal keze nyomát viselő képet a közelmúlt alkotásaiból.

Csendélet kék háttérrel

Háztetők 

Hozzávalók:

A hozzávalókat alaposan öszegyúrva, folpackkal letakarva egy éjszakára hűtőbe teszem. Bár az eredeti recept csupán fél óra pihentetést ír, a tészta sokkal könnyebb lesz  akkor, ha egy éjszakát ráhagyunk.

Sütés előtt lisztes deszkán vékonyra nyújtjuk a tésztát, derelyevágóval rombuszformákat szaggatunk belőle. A formák közepébe a derelyevágóval még két csíkot vágunk, ezek egyikén húzzuk át a rombuszok egyik sarkát.

Egy másik változat szerint a tészából vághatunk vékony csíkokat, amelyekből masnit formázva sütünk csörögét. Forró olajban sül, nagyon rövid idő alatt, csakúgy, mint a szalagos fánk, úgyhogy menet közben hagyjuk a dagadt ruhát másra, mert ez is könnyen odakaphat, ha éppen akkor csenget a postás...

A következő fánkrecept Vízváry Mariska színésznőtől származik.

Hozzávalók:
3 dl langyos tej
4 db kockacukor
3 dkg élesztő
4 tojássárgája
só
7 dl liszt
4 evőkanál olvasztott vaj

1 dl langyos tejben a kockacukrokat és az élesztőt megfuttatjuk. Mély tálba öntjük a tojássárgájákat, egy kis sót, és 2 dl. langyos tejet. Hozzákeverjük a 7 dl lisztet, az olvasztott vajat, beletesszük a megkelt élesztős tejet és jól kidolgozzuk fakanállal, aztán kézzel, amíg hólyagos nem lesz. (A tészta, nem a kezünk :)

Ezután  langyos helyen duplájára kelesztjük, majd  kinyújtjuk másfél ujjnyira. Kiszaggatjuk és letakarjuk konyharuhával egy kis időre, amíg újra meg nem kel. A deszkán levő oldalába benyomjuk az ujjunkat és ezzel lefelé tesszük a forró olajba kisütni, de vigyázzunk, hogy meg ne égjen!

Szólhat a telefon, ne vegyük fel, sírhat a gyerek, oda se neki, mert gyorsan megéghet a fánk, és oda a nagy igyekezet.

Amikor már az összes fánkot kisütöttünk, vegyük fel a gyereket, hívjunk vissza mindenkit, aki keresett (természetesen mindenki ezidő alatt fog keresni), de fogjuk rövidre a beszélgetéseket, nehogy "elpárologjon" a fánk, mire visszaérünk a konyhába...